Észlelt Stressz Kérdőív

Alapadatok
DOI:
Magyar név: Észlelt Stressz Kérdőív
További megnevezés(ek):
Eredeti név: Perceived Stress Scale
Rövidítés: PSS
Alkalmazási adatok
Kostruktum: stressz és megküzdés
Típus: önkitöltős kérdőív
Bemutatás:

Az Észlelt Stressz Kérdőív (Perceived Stress Scale, PSS) az adott személy stresszészlelését jellemző érzésekre és gondolatokra kérdez rá. A mérőeszköz a kitöltő által szubjektíven megélt stresszhelyzet mennyiségét méri fel, továbbá, arra is rákérdez, az adott személy mindennapjaira mennyire tekint kiszámíthatatlannak, mennyire tartja befolyásolhatatlannak, valamint túlterheltnek azokat. A kérdőív kitöltéséhez általános iskolai végzettség elegendőnek bizonyul, ugyanis a tételek jól értelmezhetők, egyszerűek. Az itemek nem specifikus helyzetekre kérdeznek rá, általános élethelyzetekre vonatkoznak, így csökkentve az életmódbeli és kulturális sajátosságok befolyásoló erejét a válaszokra. Továbbá, mivel egy hónapos időszakra vonatkozóan mérnek fel, így a napi események sem módosítják érdemben a válaszok összességét. Ám az összpontszámokban fellelhető változások képesek lehetnek detektálni a stresszszintben fellépő (krónikus) lényegesebb változásokat. Ezáltal nemcsak az egyes csoportok összehasonlítására alkalmas a teszt, hanem az egészségi állapotban, életkörülményekben, a gondolkodásmódban, a megküzdő készségekben, a szociális környezetben, vagy az életmódban bekövetkező változásokkal összefüggő stressz-szint változások mérésére is. A kérdőív eredeti formátuma 14 tételből áll, melyek mindegyikére 5 fokozatú Likert skálán kell választ adni. Az egyenes tételeknél a magasabb pontszám jelzi a stresszhelyzetek nagyobb gyakoriságát, valamint a sikeresebb megküzdést. A fordított tételek esetében mindennek az ellenkezője érvényesül, ezért pontszámítás során figyelni kell a fordított itemek átkódolására. Az összpontszám az észlelt stressz globális mutatója. Létezik továbbá két rövidített verzió is, egy 10 és egy 4 tételből álló kérdőív is. A 10 tételes verzió mérési jellemzői szinte megegyeznek a 14 tételes változatéval, ezért a vizsgálatok jelentős részében ezt a verziót használták, de a csupán 4 tételes kérdőív változat mérési tulajdonságai is jók. Mindegyik változat szabadon hozzáférhető, lefordítható, kutatási célra felhasználható.

Alkalmazási területek: állapot követés, egészség, kutatás
Életkori csoport: felnőtt (18+)
Formátum:

Válaszadás során mind a 14 tételre 0-tól 4-ig terjedő Likert skálán kell válaszolni aszerint, hogy az adott tételben megfogalmazott állítást mennyire érezte jellemzőnek, gyakorinak a kitöltő, az elmúlt egy hónap során (0=soha, 4=nagyon gyakran). Fordított tételek a következők: 4, 5, 6, 7, 9, 10, 13. A 10 tételes v áltozatban az eredeti tesztből az 1., 2., 3., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 14. állítások szerepelnek, míg a 4 itemes változatban a 2., 6., 7. és 14.

Itemek száma: 14
Itemek - megjegyzés: létezik 10, és 4 tételes verzió is
Engedélykötelességi státusz: szabadon használható
Az engedély megszerzésének módja:
Kérdőív / itemek elérhetősége: Stauder A., & Konkoly, T. B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216. DOI: 10.1556/Mental.7.2006.3.4
Szakmai kontaktszemély: Sheldon Cohen 335D Baker Hall, scohen@cmu.edu; 412-268-2336Stauder Adrienne, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. E-mail:staadr@net.sote.hu
Tudományos adatok
Szerző(k): Cohen et al., 1983
Létrehozás éve:
Újabb, átdolgozott változat(ok): rövidített változatok: PSS4, PSS10 (Cohen és Williamson, 1988; Stauder és Konkoly Thege, 2006)
Eredeti hivatkozás:

Cohen, S., Kamarck, T., & Mermelstein, R. (1983). A Global Measure of Perceived Stress. Journal of Health and Social Behavior, 24(4), 385. doi:10.2307/2136404 Cohen, S., & Williamson, G. (1988). Perceived Stress in a Probability Sample of the United States. In S. Spacapan, & S. Oskamp (Eds.), The Social Psychology of Health: Claremont Symposium on Applied Social Psychology (pp. 31-67). Newbury Park, CA: Sage. Stauder, A., Konkoly Thege, B. (2006).Az Észlelt Stressz Kérdőív magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216.

Magyar adaptáció / fordítás:

Stauder és Konkoly Thege, 2006

Pszichometriai értékelés:

széles körben használt, megbízható, validált eszköz.

Faktoranalízis:
Normatív adatok:

A válaszadók 32,7%- a (71 fõ) bármiféle beválasztási szempont nélküli érdeklõdõ, 32,3%-a (70 fõ) egészségügyi dolgozó (pl. orvos, szakápoló) és 10,6%-a (23 fõ) egyetemi hallgató volt. Ezen kívül két betegcsoport is részt vett a vizsgálatban: különbözõ stádiumú daganatos betegek (24 fõ; 11,1%), és egy pszichoszomatikus szakrendelõ elsõsorban szorongásos zavarokkal kezelt járóbetegei (29 fõ; 13,4%). Szignifikáns különbséget tapasztaltunk a vizsgálatunkba bevont egyes célcsoportok észlelt stressz-értékei között (a 14, 10 és 4 tételes változat esetében rendre: F = 12,8; 12,5; 11,6; mindhárom esetben p < 0,001). A nem, az életkor és az iskolai végzettség nem befolyásolta szignifikánsan az összpontszámot, ugyanakkor mintánk egyes alcsoportjainak átlagpontszámai különböztek: a szakemberek (orvos, szakápoló, pszichológus) átlagértékei alacsonyabbak voltak, mint a normál és diák csoport értékei, a szomatikus betegcsoport magasabb pontszámot ért el, míg a legmagasabb a pszichiátriai kezelés alatt álló (szorongó) csoport pontszáma volt. Szakember / egészségügyi dolgozó /(N=65): átlag:22,6 szórás: 8,3 Diák / egyetemi hallgató / (N=21) átlag: 26,0 szórás: 6,9 „Normál” / válogatatlan populáció /(N=69) átlag: 25,4 szórás:7,8 Beteg 1 / onkológiai járóbeteg / (N=24) átlag: 30,3 szórás: 8,1 Beteg 2 / pszichiátriai járóbeteg / (N=27) átlag: 34,7 szórás:8,0 Stauder, A., Konkoly Thege, B. (2006).Az Észlelt Stressz Kérdőív magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216. http://real.mtak.hu/58534/1/mental.7.2006.3.4.pdf

Segédanyagok
Alkalmazási útmutató:
SPSS kód:
Limesurvey kód:
Egyéb feltöltések: