Az addiktív viselkedések pontosabb megértése szempontjából kifejezetten fontos magának a szerhasználatnak, és a használatból fakadó addiktív viselkedések hátterében álló motivációk megismerése. Számtalan okból kifolyólag lehetünk motiváltok a koffein fogyasztására, ezért fontos alaposan megvizsgálni, hogy esetében a szerhasználatra általánosságban jellemző négyféle motivációs irány közül (adott belső pozitív állapot elérése / negatív állapot elkerülése, vagy valamilyen társas pozitív következmény elérése/negatív következmény elkerülése) melyik válik döntő szerepűvé. Vonzóvá válhat fogyasztója számára stimuláns hatása lévén, valamint a függőség kapcsán kialakuló megvonási tünetek elkerülése végett is. A pozitív, és a negatív megerősítési modellek ezen aspektusokra alapoznak. Ha, tehát a személy számára valamilyen jó dolog történik a koffein elfogyasztásakor, akkor az pozitív megerősítőként működhet számára. Mindezzel szemben, ha példának okaként megvonási tünet (tehát adott rossz dolog) megszűnése a meghatározó az elfogyasztást követően, akkor a koffein fogyasztása negatív megerősítőként írható le. Ugyanakkor a kofeeinfogyasztók gyakorta hivatkoznak a koffeintartalmú italok íze miatti fogyasztására is, ami hátterében az operáns kondícionálás húzódhat asszoszicációk, vagy az általa kiváltott pozitív hatásai révén (pl. stimuláns). Összességében négy nagyobb kategória határozható meg, mint a koffeinfogyasztás hátterét szolgáló motivációk. E négy kategória a következő: „stimuláns” (pl. a fáradtság csökkentése miatti koffein-fogyasztás) „ital” (pl. szomjoltás céljából; megszokásból történő fogyasztás; kikapcsolódás; az íze miatt), „megkönnyebbülés” (pl. fájdalomcsillapító hatása miatt fogyaztás; ünneplés miatti fogyasztás; lehangoltság csökkentése céljából), „szociabilitás” (pl. társaság miatt/ udvariasságból fakadó fogyasztás). A Koffeinfogyasztási Motivációk Kérdőív, röviden MCCQ célja, hogy széleskörűen felmérje, ezáltal megismerje a koffeinfogyasztás hátterében meghúzódó motivációkat, mely révén magának a koffeinfogyasztásnak a mintázata, és a problémás használat kialakulása egyaránt pontosabban megérthetővé válhatnak. A mérőeszköz tehát jól alkalmazható mind kutatási célokra, komplex modellek megalkotására, mind pedig az egészsépszichológia alkalmazott területében egyaránt. Az egészségpszichológiában lévő területeken az egszségmagatartás elemeként a táplálkozási szokások, és a koffeinfogyasztási szokások jobb megértését szolgálja tehát a kérdőív.