Az Alkohol Elvárás Elmélet feltételezése szerint a tudatos és automatikus kognitív folyamatok, mint amilyenek például az elvárások, az emlékek, vagy akár a társas hatások, nagymértékben képesek meghatározni az alkoholfogyasztást. A szociális tanuláselméletre alapozva ezen elképzelés mentén az elvárások két típusát különböztethetjük meg egymástól: az alkohol visszautasítására vonatkozó énhatékonyságot, továbbá a következményelvárásokat. Utóbbi alatt a személy „ha” típusú hiedelmeit és elvárásait értjük, tehát, hogy az alkoholfogyasztás során milyen fizikális, szociális és pszichológiai hatásokat elővételez, tart valószínűnek az adott személy (pl. hiedelem, hogy az italozás hatására pozitív szociális ingerek átélése/ rossz hangulat csökkenése érhető el). A következményelvárások hierarchikus felépülő struktúrájában az elvárások két nagyobb kategóriáját különböztethetjük meg egymástól: pozitív és negatív következményelvárások. A pozitív következményelvárások közé sorolható például a szociális képességek javulása, vagy a feszültségoldás, melyek az italozásra irányuló motivációkként írhatok le, s a fokozott használatot eredményezhetik. Ezzel szemben a negatív következményelvárások, melyek közé többek között az agresszió, vagy a fizikális tünetek sorolhatók az ital fogyasztásától való tartózkodó magatartást, és a csökkent használtot meghatározó tényezőkként határozhatók meg. Az Alkoholfogyasztás Következményeivel Kapcsolatos Elvárások Kérdőíve (AOEQ) kidolgozásának hátterében a korábbi következményelvárások mérésére használt eszközök hiányosságai hívták életre, mivel a konstruktum mérésére használt meglévő kérdőívek tételei legfőképp pozitív, vagy megerősítő következményelvárásokat mértek, s egyszerre vonatkoztak az alkohol várt hatásaira, a válaszolóra specifikusan és általánosságban az emberek körében, valamint akár attitűdszerű jelenségeket is magukban kívántak foglalni, amik az italozást megelőzően, és azt követve is megtörténhettek. Mindebből kifolyólag egy olyan mérőeszköz kidolgozása volt a cél, melynek itemei szigorúan alkohollal kapcsolatos elvárásokat mérnek fel, specifikusan a válaszoló személy esetében, olyan jelenségeket leírva, amik világosan az italozás következtében fellépő pozitív, és negatív következményekre egyaránt vonatkoznak.